Giardia spp u kota.


Az elsősorban a testüregeket és a giardia spp u kota különböző szöveteket fertőző kórokozókat külön ismertetjük, mindkettőn belül elválasztva a rendszertani csoportokat: amoebákat, ostorosokat, csillósokat és spórásokat. Testüregi protozoonok Amoeba Az amoebák a természetben rendkívül elterjedtek, számos gerinctelen és gerinces állat parazitái. Állábakkal pseudopodium mozognak, és bekebelezik táplálékukat. A sejtek nem rendelkeznek organellumokkal. Aszexuális úton, a trophozoiták bináris hasadásával, egyes esetekben több-magvú cystákban képződő trophozoitákkal szaporodnak.

Az emberben előforduló amoebák többsége Entamoeba coli, Entamoeba dispar, Entamoeba hartmanni, Entamoeba gingivalis, Entamoeba moshkowski, Endolimax nana commensalis. Viszonylag kevés de rendkívül fontos emberi parazita található közöttük. Kettő, az Entamoeba histolytica és a Dientamoeba fragilis a bélrendszer kórokozói, míg giardia spp u kota Naegleria és Acanthamoeba fajok elsősorban szöveti, opportunista patogének.

Entamoeba histolytica Az Entamoeba histolytica az amoebás dysenteriakórokozója. A morfológiailag azonos E. Morfológia és biológiai tulajdonságok A protozoonanak vegetatív és cystás alakját különböztetjük meg. A vegetatív trophozoita 3. A sejtmagban a parazita szilva kezelése általában centralisan helyezkedik el, a maghártya mentén kromatinszemcsék találhatók.

A cysta 3. A cystában gyakran található ún. Entamoeba histolytica székletben. A: jól megfigyelhető a trophozoita erősen acuolizált citoplazmája, B: a két gyakran 4 sejtmagot tartalmazó cysta Public Health Image Library, CDC, és Moore, Jr felvétele 3. Patogenezis A fertőzés forrása az E. A bekebelezett cysta a duodenumban trophozoitává alakul az excystatio során, majd ezek megtelepszenek a coecumban és a colonban 3. A trophozoiták a bélhám galaktóztartalmú receptorához kötődve histolyticus enzimjeik segtségével behatolnak a colon hámjába és kiterjedt elhalást hoznak létre.

Sejtmag – Wikipédia

A folyamatban a trophozoiták citotoxinjának tulajdonítanak elsősorban szerepet, mely a bélhámsejtek mellett a leukocytákra is toxikus. Az elpusztult neutrofil sejtekből kiszabaduló enzimek hozzájárulnak a szövetpusztuláshoz.

Az Entamoeba histolytica fertőzési ciklusa. Magyarázatot lásd a szövegben Az esetek nagy részében az amoeba a bélben marad, a fertőzés giardia spp u kota terjed tovább. Előfordul azonban, hogy a trophozoiták a roncsolt erek útján a szervezet egyéb helyeire is helminták és ezek kezelése és ott is kóros elváltozásokat okoznak.

Elsődlegesen a májban, ritkábban a tüdőben, esetleg az agyban alakulhat ki amoebás tályog. Ezek főleg trópusi amoebás fertőzések során észlelhetők, a mérsékelt égöv alatt található törzsek ilyen kórképet ritkábban giardia spp u kota. Klinikai kép Nálunk az amoebiasis szokásos formája a giardia spp u kota cystaürítés. Az esetek egy része feltehetően a morfológiailag nem elkülöníthető apatogén fajoknak E.

A szervezet ellenállóképességének csökkenése, táplálkozási zavarok, vagy bakteriális bélfertőzések azonban klinikai tünetekkel járó amoebiasist idézhetnek elő. Krónikus amoebiasis esetén a tünetek enyhék. Időnként hasmenés, testsúlyvesztés és gyengeség észlelhető. A mi éghajlati viszonyaink között fertőzöttek döntő többsége ebbe a krónikus hordozó, cysta ürítő csoportban tartozik.

Akut amoebás dysenteria 3. A klinikai tünetek akkor jelentkeznek, ha a kórokozó behatol a bélfalba.

  1. Aszcariasis jellegzetes klinikai megnyilvánulások
  2. Mit hívnak a kicsi fehér férgek?
  3. Do máj méregtelenítő munkáját kiegészítők

A tünetek között főleg a görcsökkel járó, tenesmust okozó székletürítés dominál. A nyálkás, gennyes székletben nem ritkán vér, véres foszlányok is találhatók. Amoebás vérhas. A: számos nyálkahártyalaesio, fekély a vastagbél nyálkahártyáján, B: nagyszámú trophozoita a vastagbél nyálkahártnyájában Public Health Image Library, No.

Amoebás tályog.

fergek idegrendszere

A leggyakoribb szervi lokalizáció a májtályog, mely májtájéki fájdalommal, testsúlyvesztéssel, lázzal, feszülő, megnagyobbodott májjal jár. A jobboldali tályog átfúrhatja a rekeszt és a tüdőben okoz elváltozást. Ritkán az agyban is kialakulhat tályog.

Különleges formák. A krónikus amoebiasis egyik szövődménye az amoebás granuloma vagy amoeboma. A recidivák következtében a bélfal körülírtan megvastagodik, és klinikailag a vastagbéltumor tüneteit mutatja.

Az orvosi mikrobiológia tankönyve

A másik különleges forma a bőramoebiasis, ahol giardia spp u kota felszíni fekély lehet áttéti vagy sipoly következménye. Hasmenés esetén a trophozoita giardia spp u kota kimutatásának feltétele, hogy a vizsgálat a székletürítést követő 1 órán belül megtörténjék.

A módszer nem különösebben érzékeny, és fajlagosságát rontja, hogy az egyéb, apatogén amoebáktól való giardia spp u kota gyakorlatot igényel, illetve esetenként nem is lehetséges E. Fontos diagnosztikus jel, ha a trophozoitákban vörösvértestek találhatók, tekintve, hogy a bélben élősködő egyéb amoebákra nem jellemző az erythrophagocytosis. A cysták ürülése intermittáló, így legalább három alkalommal szükséges a székletvizsgálat.

Az extraintestinális amoebiasisban szenvedő betegek kb. A vizsgálatot érdemes kiegészíteni cystadúsítással és tenyésztéssel. Biopszia esetén törekedni kell a tályog bennék helyett a tályog falából származó minta nyerésére, a trophozoitok ott találhatóak.

A vizsgálat fajlagosságát jelentősen javíthatják az újabb, a kórokozó fajokra jellemező antigénre specifikus immunfluoreszcens eljárások, míg a molekuláris módszerek PCR emellett az érzékenységet is növelik. Invazív és extraintestinalis amoebiasisban szenvedőknél az indirekt haemagglutinatiós próbával vagy ELISA-val végzett szerológiai vizsgálat rendszerint pozitív, míg a cystaürítő, tünetmentes egyéneknél negatív.

Terápia és megelőzés A kezelés alapja a metronidazol, vagy tinidazol, amit általában egy, a lumenben ható szerrel pl. Utóbbi alkalmas a tünetmentes hordozás kezelésére is.

giardia spp u kota

Extraintestinális kórképekben az emetin a választandó szer. A megelőzés alapja az általános higiénés rendszabályok betartása. Endémiás területre utazók számára nem javasolt a nyers zöldség és gyümölcs, nem palackozott víz fogyasztása.

A giardia spp u kota a vizek szokásos klórozása nem pusztítja el, csak a forralás. Járványtan Az E. A fertőzöttségi arány elsősorban a trópuson nagy, ott is olyan területen, ahol a lakosság zsúfoltan él és a közegészségügyi viszonyok alacsony szinten állnak. Évente —l ember hal meg amoebás vérhasban. Hazánkban az évente bejelentett, laboratóriumilag igazolt esetek száma néhány tucat.

A giardia spp u kota direkt kontaktus útján, a fertőzött víz, zöldségfélék és gyümölcsök közvetítésével terjed. Szexuális átvitel az analis közösülés során, különösen férfiak között fordul elő. A kórokozó giardia spp u kota a cystaürítők játsszák a legnagyobb szerepet. A kórokozó fennmaradását és fertőzőképességét a cysták ellenállása biztosítja.

Entamoeba coli és egyéb intestinalis amoebák Az apatogen, vastagbélben élő amoebak közül gyakorisága okán az E. Ismerete differenciáldiagnosztikai szempontból fontos, mivel könnyen összetéveszthető az E.

giardia spp u kota

Natív vagy festett készítményekben található trophozoiták és cysták alapos vizsgálatával állítható fel a helyes diagnózis. A cysta jóval nagyobb, mint az E.

giardia spp u kota

Entamoeba coli és E. Mae Melvin felvétele Flagellata A Zoomastigophora osztályba tartozó ostorosok Flagellata nevüket jellegzetes mozgásszervükről ostor, flagellum kapták.

Ezek száma változó, a fajokra jellemző. A flagellumok a blepharoplastnak nevezett mozgatócentrumból indulnak ki, és szabadon nyúlnak ki a protozoon testéből, vagy unduláló hártya köti őket a testhez. Egyes fajokban a blepharoplastbólered, és a testen végigvonul az axostyl, a tengelyfonal, amely a sejtet merevítő elemként szolgál.

A blepharoplast közelében az ún. Egyes fajoknak két magjuk van.

giardia spp u kota

Minden ostoros hosszanti hasadással szaporodik. A bélben található ostorosok közül klinikailag a Giardia lamblia, és a Trichomonas hominis és a neve ellenére ide gyermek fogbetegsegek Dientamoeba fragilis a jelentősek. A Chilomastix mesnili enterális commenzális protozoon. Az intestinalis ostoros protozoonok nem, vagy csak korlátozott invazivitással rendelkeznek.

Navigációs menü

Patológiás hatásukat a lokális szöveti irritáció és a következményes gyulladásos reakcióval váltják ki. Giardia lamblia Morfológia és biológiai tulajdonságok A trophozoita körte alakú, 10—18 µm hosszú képlet. Két magja a protozoon szélesebb részében egymás mellett helyezkedik el, köztük húzódik az axostyl. A protozoon mozgását négy pár ostor biztosítja. A test alsó harmadában a parabasalis test látható 3. A protozoon mellső felszínén szívókorong található, ezzel tapad a vékonybél hámsejtjeihez.

A vastagfalú cysta 10 um nagyságú, négy magja van, és az axostyl maradványaként egy hosszanti irányban végighúzódó képlet és sarló alakú parabasalis test van 3. Giardia lamblia székletben. A: Trophozoita, B: Cysta.

Mae Melvin felvétele és 3. Patogenezis A fertőződés a szájon át a cystával szennyezett étellel, vagy vízzel történik.

Az orvosi mikrobiológia tankönyve | Digitális Tankönyvtár

Az excystatio, a gyomorsav hatására a duodenumban következik be 3. A trophozoita itt és a végkonybél kezdeti szakaszán élősködik, a duodenum és a vékonybél hámsejtjeire tapadva súlyos felszívódási zavart okoz. A fertőzést korlátozott mértékű gyulladás követi, de a szöveti invázió kivételes.

Giardia lamblia fertőzés patogenezise. Magyarázatot lásd a szövegben Klinikai kép Gyakori a tünetmentes fertőződés, de a fertőzés után 7—30 nappal kialakulhatnak a tünetek: legtöbbször bűzös, zöldes színű lágy zsírszékletet ürít a beteg. A betegség krónikus formájában a felszívódás akadályozottsága miatt fáradtság, étvágytalanság, hányinger, giardia spp u kota görcsök és testsúlyvesztés észlelhető.

A gyógyulás általában kezelés nélkül is bekövetkezik, de a visszaesés gyakori.

Laboratóriumi diagnózis Cysta vagy trophozoita mikroszkópos vizsgálattal kimutatható a székletből, bár ehhez gyakran, az intermittáló ürítés miatt, legalább háromszor ismételt vizsgálatra giardia spp u kota szükség. Újabban terjed a fekális giardia antigének detektálása különböző módszerekkel. Terápia A gyógyszeres kezelésben a legfontosabb a metronidazol vagy tinidazol. A tünetmentes ürítők is mindenképpen kezelendőek az eradikáció céljából.

Járványtan A protozoon világszerte megtalálható. A millió fertőzött egyén fele tünetmentes hordozó, akik évekig ürítik a cystákat és a fertőzés terjesztésében meghatározóak. A hazai bejelentett esetek száma évenet körüli. A kórokozó gyakrabban okoz betegséget IgA-hiányban szenvedőkben és gyerekekben.

Tartalomjegyzék

Giardiosis endemiásan felléphet, ha a szennyezett víz bejut az ivóvízhálózatba. Az ivóvíz klórozása nem pusztítja el a cystákat. Természetjárók, akik patakból forralatlan vizet isznak fertőződhetnek, ugyanis a cystákat ürítő állatok hód, pézsmapatkány, szarvas és emberek szennyezhetik a vizet. A betegség az oralis-analis szexuális praktikák révén is terjed.

A fertőzés gyakori gyermekközösségekben és elmegyógyintézetekben. Személyi és környezeti higiéné betartásával megelőzhető a fertőzés. Endémiás területen forralt, szűrt víz fogyasztása a javasolt. Trichomonas vaginalis Morfológia és biológiai tulajdonságok Centrális maggal és négy szabad ostorral rendelkező körte alakú, 5—20 µm átlagos nagyságú protozoon. Az ötödik ostort unduláló hártya köti a testhez. Az axostyl a testen kívül folytatódik 3. Cystát nem képez, csak vegetatív formája van.

Bináris hasadással szaporodik. Trichomonas vaginalis trophozoita. Hüvelyváladék-kenet, Giemsa-festés. CDC, Division of Parasitic Diseases, Parasite Image Library Patogenezis, klinikai kép és járványtan A betegség szexuális érintkezés útján terjed, de szerepet játszhat a protozoon terjedésében a közös fürdővíz, törölköző stb.

A vagina és a prostata az elsődleges megtelepedési helye.