Gazdaszervek és paraziták koevolúciója.


Ha tetszett a cikk, akkor nyugodtan oszd meg ismerőseiddel, valószínű ők is örülni fognak neki. Gazda — parazita kapcsolatok evolúciója evolúciós — ökológiája. Fegyverkezési versenyek. A paraziták evolúciós hatása a szexuális szelekcióba A paraziták általános jellemzői A paraziták számos fajtáját ismerjük napjainkban.

Beszélhetünk növényi fito és állati zoon parazitákról.

gazdaszervek és paraziták koevolúciója

Áttekintésüket taxonok szerint végezhetjük. Beszélhetünk: vírusok, viroidok, prionok, baktériumok, protozoa, gombák, csalánozók, fonalférgek, buzogányfejűek, puhatestűek, rákok, poloskák, tetvek, bolhák, kétszárnyúak, csáprágósok, és gerincesek. Életciklusok általában a gazdaszervezet testében vagy testén élik.

Tehát beszélünk ekto- és endoparazitákról. A külső élősködők hatásait könnyebben lehet vizsgálni. A parazitizmus jelensége a fajok közötti kölcsönhatások egyik fajtája.

A parazita egyed általában egy gazdaszervezeten, vagy a gazdaszervezetben éli le az életét és akár több generáció is nevelkedhet ugyanazon az egyeden. A parazita gátolhatja a gazdaszervezetet a túlélésében és szaporodásában esetlegesen betegséget is okozhat számára.

gazdaszervek és paraziták koevolúciója szoptató anya férgei hónapokig

Testéből táplálkozik, tehát a gazdaegyed energiáit használja fel saját szaporodási sikerességének biztosítására. Ezért némely esetben a gazdaegyed pusztulása a parazita pusztulásával is jár, vannak olyan paraziták, melyek még a gazdaszervezet pusztulása után életképesek, csak újgazdára van szükségük.

Ezekről a lényekről nem szabad teljesen úgy nyilatkozni, hogy károsak.

Bizonyítja ezen mondatot az a tény, hogy a Föld kialakulásakor már léteztek ősbaktériumok. Az evolúció során a prokariótákból alakultak ki az eukarióták. Az egyik elképzelés — az autogén elmélet — szerint a prokarióta sejt önfejlődése eredményeként alakult ki először a fotoautotróf, majd a színtestek elvesztésével a heterotróf eukarióta sejt.

A másik, egyre elfogadottabb nézet az ún. Ezek segítségével alakulhatott ki a mai légkör szerkezete.

Erdészeti ökológia

Endoszinbionta elmélet Lynn Margulis : A prokarióta sejtek először elvesztették sejtfalukat. A felületet növelni kellett a táplálékfelvétel miatt, így a sejt membránja mind jobban betüremkedett, és leszakadhatott önálló belső gazdaszervek és paraziták koevolúciója jelent meg.

Kialakult a sejtváz, majd a bekebelezések sora gazdaszervek és paraziták koevolúciója különböző prokarióták kerültek be. Ezeket nem emésztette meg a gazdasejt, szimbiózis alakulhatott ki a bekerült sejttel. Így származtatják a mitokondriumot, a színtestet, egyesek a sejtmagot és az ostort is.

Ez elsősorban táplálkozási kapcsolatot jelent. Probiotikumoknak nevezik mindazokat a humánbarát bélbaktériumokat, amelyek többféle jótékony hatással vannak a gazdaszervezet egészségi állapotára. A probiotikumok legnagyobb részben tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek többsége a Lactobacillus Lb. Mai ismereteink szerint minden tejsavbaktérium olyan anyagcseretermékeket metabolitokat termel, amelyek előnyösek az ember egészségére, gazdaszervek és paraziták koevolúciója nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus.

Vírus – Wikipédia

A paraziták és a gazdaszervezet között az esetek többségében egy stabil egyensúlyi kapcsolat alakul ki anélkül, hogy a gazda elpusztulna. Például a tetvek, a kullancsok a gazdaszervezetek szerves anyagait szívják el. Félparazita fagyöngy gyökerével a gazdanövény faelemeiből szívja el a vizet és sókat. Gazda — parazita kapcsolata a szexuális szelekcióban A parazitizmus jelenségének vizsgálatában a gazda- parazita kapcsolatról sok előzetes vizsgálat készült, különféle élőlényekkel és a legkülönfélébb parazitákkal.

Az egyik legtöbbet vizsgált paraziták a tetvek. Ezen belül is a tolltetvek.

gazdaszervek és paraziták koevolúciója giardini naxos ristoranti lungomare

A tolltetvek rovarok csoportjába tartozó élőlények, melyek kivétel nélkül mind paraziták. Madarakat vagy emlősöket választanak gazdaszervezetként. Igen változatos a gazda-parazita kapcsolat, mivel léteznek olyan paraziták, melyek igen faj specifikusak és vannak, amelyek szinte bármilyen madár tollában megtelepednek.

A tolltetvek a pávákon is megfigyelhetőek. A pávakakas farktolla a legékesebb tulajdonsága. Minden más külső adottsága elhanyagolható.

A pávakakas a farktoll méretének  és színezetének köszönheti- e a sikereit a szaporodásban, vagy éppen a parazitamentességét próbálja a tojó felé közölni  az nem egyértelmű. Lehet, hogy elnyeri a tetszését a pávatyúknak akkor valószínűleg a ragadozók figyelmét is.

De akkor, hogy lehet nagyobb a szaporodási sikere, gazdaszervek és paraziták koevolúciója maga a ragadozók áldozat? Mivel a fitnesze igen magas még az is megéri, hogy az ilyen kinézetű egyedek nagyobb számban esnek áldozatul a ragadozóknak.

A farok hossza dönti el, hogy az egyed fog-e szaporodni vagy eléri-e a szaporodási életkort.

gazdaszervek és paraziták koevolúciója bárányok féregmegmunkálása bármilyen kortól kezdve

Ezt a folyamatot nevezzük szexuális szelekciónak, ami paraziták méretei természetes szelekció egyik esete. A természetes szelekció az a folyamat, ami a szaporodóképes élőlények nemzedékeinek váltakozásával az öröklődő tulajdonságok közül az előnyöseket örökítik tovább, míg a kevésbé előnyösöket kiszelektálja, ami a génekben van tárolva.

Ez a fajta szelekció a fenotípusra hat tehát az előnyös kinézettel rendelkező egyedek fennmaradnak, míg a kevésbé előnyös tulajdonságúak nem tudnak szaporodni, tehát a gazdaszervek és paraziták koevolúciója kódoló gének nem öröklődnek, vagyis kiválogatódnak a populációból. Gazdaszervek és paraziták koevolúciója szelekciót figyelhetünk meg többek között a pávák esetében is, ami másképp hat a nőstény és a hím egyedekre.

A szexuális szelekciónál a különbségek már az ivarsejtek szintjén látszik. A petesejtből kevés van, míg a spermiumból többszöröse a szükségesnek. Halott kerekes férgek adódóan a nőstények limitált forrássá válnak a hímek számára.

Két formáját különböztetik meg, az egyik az úgynevezett intraszexuális szelekciót, ami a versengő nemen belül folyik az elérhető párokért vagyis egy hím és hím közötti versengésnél a győztes párosodhat a nősténnyel. A másik formája az interszexuális, vagy nemek közötti szelekciót, ami lényegében a klasszikus párválasztást jelenti. De beszélhetünk a szexuális szelekcióban a nemek fordított arányáról is, amikor is a hím válik gazdaszervek és paraziták koevolúciója limitált tényezővé.

Navigációs menü

A párért való versengés formái A párért való versengést két nagy kategóriára választhatjuk szét szerint és azokon belül több kisebb csoportra tagolhatjuk. Intraszexuális mechanizmusok: Ilyen jellegű versengés a gazdaszervek és paraziták koevolúciója és hím közötti versengés, ami közben úgy próbálja növelni szaporodási sikereit, hogy a másik nem nem vesz részt a küzdelemben.

Prekopulációsan: 1. Küzdő versengés: Ez lényegében a versengő nemen belüli direkt harcot jelöli, aminek lényege, hogy ki az erősebb. Míg az előbb említett harcban nem feltétlenül az erősebb győz.

Kitartásos rivalizálás: Ekkor a versengésben az az egyed lesz győztes, amely a legtovább képes reproduktívan aktív maradni. Tülekedő versengés: Az lesz itt a győztes, aki a legkorábban képes felismeri és megtermékenyíteni a nőstényt vagy nőstényeket.

Posztkopulációsan: 1. Indukált abortusz, infanticídium: Gyerekgyilkosság. A hímek elpusztítják a másik hím utódait, így csökkentheti azok szaporodási sikerét és a nőstényt újra fogékonnyá tehetik a szaporodásra. Ilyen eseteket ismerhetünk az oroszlánoknál. Spermakompetíció: Ez a versengési forma nem igazán szembetűnő és megfigyelése sem lehetséges akármilyen körülmények között.

Ez e versengés a nőstény belső ivari szerveiben játszódik le. A hímivarsejtek versengenek a petesejtért, esetleg petesejtekért. Prekopulációsan: Hölgyválasz: Itt az az egyed gazdaszervek és paraziták koevolúciója sikeres, amelyik az ellenkező nemnek tetsző jellegeket birtokol, a versengés itt a preferenciáért folyik. Posztkopulációsan: Rejtett hölgyválasz: A spermakompetíció folyamataiba is beleszólhat a választó nőstény.

A nőstény nem csupán a spermakompetíció passzív helyszíne, hanem ezen a szinten is aktívan kontrollálja verseny kimenetelét. A párért való versengés esetében általában a hím a versengő, vagyis a hím küzd a nőstényért, a nőstény válogathat.

Mivel válogathat ezt meg is teszi. Ezt nevezik a jó gén hipotézisnek. Látszólag apró különbségek olyan információkat sugallhatnak a nőstény számára, amik arra utalnak, hogy azok az egyedek versenyképesebbek, erősebbek, nagyobb a túlélési esélyük és egészségesek.

Itt térnék vissza a pávakakas esetére. A pávatyúk is ad a kinézetre. Tehát, ha minél nagyobb a gazdaszervek és gazdaszervek és paraziták koevolúciója koevolúciója, és minél ragyogóbb a szeme a kakasnak az biztosan azt jelenti, hogy az egészséges egyed és potenciális apajelölt.

Tehát a hím tollazat szép ezért biztos, hogy parazitamentes. Ha nem ezt észleli, nem fogja őt választani, hiszen kinek kellenek parazitákkal teli, gyenge, kisebb fitneszű párok?

Viszont a nem csak hímek méreteit és kinézetét kódolják gének, hanem a nőstények ízlését is. Mindkét gén, mindkét nemben jelen van, csak, de csak az fog megnyilvánulni, amire szüksége van. Ez valamilyen módon köszönhető mutációknak és az öröklött ízlésnek is. Gazda — gazdaszervek és paraziták koevolúciója kapcsolatra ható külső környezeti tényezők A rég múlt kutatók azt állították, hogy a külső tényezők nem befolyásolják a gazda — parazita kapcsolatot, mivel a madár tollazatban állandó a klíma és a környezeti tényezők.

Ezt megcáfolni látszik Moyer et al. Nem tudjuk, hogy eredményeik mennyire általánosíthatók.