Helminthosporium levél folt a kukorica, A szántóföldi növények betegségei | Digitális Tankönyvtár


Aszártagon könnyen észrevehetők az enyhén kiemelkedő, szürkés sötétbarna színű pontszerű képződrnények, a gomba sztrórnái. A folt nagyobbodik, körülölelheti a szárat a gombaelbontjaa cellulózt a szár eltörik, ennek következtében a növények "keresztül-kasul" fekszenek.

Franciaország 4,46 millió ha és Románia 2,58 millió ha után Magyarország — az évi ,2 millió hektáros területével — az Unió 3. A legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete.

Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet 2,3 millió tonna használunk fel.

A hektáronkénti termésmennyiség tonna között változik térségenként, országosan 6,5 t közötti átlaggal számolhatunk. Enne, az előző évihez képest jelentős termésmennyiség-csökkenésnek az egyik magyarázata az idei forró és aszályos nyarunk, melyet többször kísért jelentős hőhullám. Ez azzal járt, hogy az országban több mint hektáron kellett a takarmánykukoricát silózni termékenyülési problémák miatt.

Országos szinten a betakarított termés minősége jó, eddig egyetlen mintavétel során sem mutattak ki a megengedettnél magasabb mikotoxin-tartalmat helminthosporium levél folt a kukorica az évben. A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol DONés az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.

A fenti mikotoxinok közül a DON-t, amely a kukorica legfontosabb gombás betegségét előidéző, a kukoricacsövet megtámadó Fusarium fajok egyike, a F. Ezeknek a másodlagos anyagcseretermékeknek következményeként csökken a takarmány tápértéke és az állati szervezetbe bekerülve, az emésztőszervrendszeren keresztül felszívódva, a szövetekben akkumulálódva súlyos emésztő- és ivarszervi elváltozásokat okoznak, továbbá rákkeltő hatásuk is bizonyított.

Számolnunk kell közvetett hatásukkal is, hiszen az állatok egészségét rontva, a mikotoxinokkal szennyezett állati termékeket fogyasztó ember számára is potenciális veszélyforrást jelentenek. A fuzáriumos betegségeken kívül egyéb gombás betegségeit is ismerjük a kukoricának.

A szántóföldi növények betegségei | Digitális Tankönyvtár

Cikkünkben ezek giardia treatment when pregnant mutatjuk be a legjelentősebbeket, megemlítve még néhány Magyarországon is előforduló érdekesebb kórokozót.

A kukorica csövét károsító betegségek Kukorica fuzáriumos csőpenész Fusarium spp. Több Fusarium faj okozza a betegséget. Jellegzetes tünete a csövön szétszórtan vagy csoportokba rendeződve megjelenő fehér, rózsaszín vagy lazac színű, bolyhos 1.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés

Helminthosporium levél folt a kukorica eltérő szín attól függ, hogy melyik faj támadta meg a csövet: első esetben a F. Talaj- és magfertőzést okozó kórokozók. A virágzás időszakában a gombák makro- és mikrokonídiumokkal is fertőzhetnek, melyek a szél és esővíz segítségével juthatnak a növény leveleire a szomszédos búzatábláról vagy a talajban még mindig megtalálható szármaradványokról. A FER kialakulását a nővirágzáskori meleg és száraz, míg galandfereg kezelese GER megjelenését a szemtelítődéskor uralkodó hűvös és nedves időjárás segíti.

A micéliumok a levelekről is bemosódhatnak a levélhüvelybe, valamint a száron helminthosporium levél folt a kukorica sérüléseken keresztül közvetlenül a szárban is indíthatnak fertőzést. A betegség elleni védekezés első lépcsője a helyes vetésváltás helminthosporium levél folt a kukorica talaj-előkészítés. Kerüljük a mono- és búza—kukorica bikultúrát.

Kukorica (növényfaj)

A vetőmagcsávázás is jelentősen csökkenti a betegség kialakulását. A fertőzött területeket a lehető leghamarabb takarítsuk be, hogy ezzel is helminthosporium levél folt a kukorica a penészedés további fejlődését.

A kukoricában hatékony szántóföldi vegyszeres védekezés a betegség ellen napjainkban még nem általános, ezért az előzőekben tárgyalt védekezési eljárásokon túl a leghatékonyabb védekezési lehetőség még ellenük a rezisztencianemesítés. Kisebb jelentőségű csőbetegségek Számos más csőrothadást is ismerünk, azonban hazánkban ezek a betegségek eddig még jelentős terméskiesést nem okoztak.

Minden évben találhatunk néhány jellegzetes tünetet mutató növényt a kukoricatáblákon, de jelenlétükkel nem okoznak gazdasági kárt. Aszpergilluszos csőpenész Aspergillus flavus, A. A spóráit a szél és különféle rovarok kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke terjesztik.

Szántóföldön hazai előfordulására főleg forró, száraz években kell számítani, egyébként inkább raktári betegségként — helytelen tárolás — okoz gondot. Ennél a gombánál is az általa termelt, emberre-állatra egyaránt igen helminthosporium levél folt a kukorica aflatoxin a fő probléma. Az ellene való védekezési módok hasonlóak a fuzáriumos csőrothadásnál alkalmazottakkal.

Sztenokarpellás csőkorhadás Stenocarpella maydis A fertőzött csöveken a csuhélevelek elszíneződnek, szorosan a csőre tapadnak. A szemeken és helminthosporium levél folt a kukorica szemsorok között szürkésfehér micélium bevonat jelentkezik 4.

Eddigi ismereteink szerint a gomba nem termel veszélyes mikotoxinokat. Fertőzött vetőmagban és növényi maradványokban micéliummal és piknídiumokkal telelnek át. A spórák a növényi maradványokról fröccsenő esővíz segítségével jutnak a csőkocsányra vagy a bibére, ahol elindul a fertőzés. A szemtelítődéskori hűvös, nedves, szeles időjárás kedvez a betegség kialakulásának.

Különösen gyakori a fertőzés az olyan kukorica hibrideknél, amelyeknek csövei hosszú ideig felállóak és a cső csúcsa szabadon van. A kórokozó hazánkban jelenleg karantén, előfordulásáról nincsenek ismereteink.

szürke parazita kezelés platyhelminthes phylum

Ennek megfelelően a legfontosabb védekezés ellene a karantén intézkedések maradéktalan betartása, a fertőzött tételek megsemmisítése, rezisztens hibridek termesztése. Penicilliumos és a trichodermás csőpenész Érdekességként két olyan csövet károsító betegségről is írunk röviden, melyeknek gazdasági jelentősége nincs, de a kukoricatáblákat járva egyszer-egyszer találkozhatunk velük.

Ugyan a penicilliumos csőpenészt okozó Penicillium spp. A kórokozó a Trichoderma viride gomba. A csövön sötétzöld penészként jelenik meg, amely gyakran a teljes csőre kiterjed 6. Erős fertőzés esetén a szemek már a csövön kicsíráznak. Jelen ismereteink szerint ez a gomba nem termel mikotoxint. A betegség főleg akkor alakul ki, ha a kukoricát valamilyen súlyos stressz hatás éri.

A különböző Fusarium fajok nemcsak a növény csövét, hanem annak szárát is megtámadják és ezzel helminthosporium levél folt a kukorica legjelentősebb kukorica helminthosporium levél folt a kukorica okozzák hazánkban. A csőfertőzéshez hasonlóan, itt is eltérő a két legjelentősebb fuzárium faj tünete: a F. A léziók felszínén megjelenhetnek az egymás helmint feint kalandok sűrűn elhelyezkedő apró, kékesfekete, gömbölyű peritéciumok is.

A szár alsó internódiumain néha sötétbarna helminthosporium levél folt a kukorica is megfigyelhetőek. A fertőzés a gyökereken, a száron lévő sebeken keresztül történik. A betegség kialakulásának kedvez a meleg hőmérséklet °C és az, ha a korai száraz időszak után a virágzást követő hét csapadékos. A forgatásos talajművelés csökkenti az inokulum mennyiségét.

Ha a szárkorhadás mértéke a virágzást követő A leghatékonyabb védekezési lehetőség ellenük a rezisztencianemesítés. A címerhányástól kezdődően sokkszerű hervadás figyelhető meg. A fertőzött növények bélszövete és héjkérge szürke színűvé válik a képződő mikroszkleróciumok tömegétől 9. Ezek a képletek a bélszövetben és a gyökerekben képződnek, mákszem nagyságúak és fekete színűek. A gomba mikroszkleróciumokkal telel át a fertőzött növényi maradványokban, innen fertőzi a gyökereken át közvetlenül a kukoricát.

Melegigényes faj hőoptimuma 27 °C körüli. A virágzás alatti aszályos idő kedvez a járványok kialakulásának. Megfigyelések szerint a korai hibridek érzékenyebbek a kártételre. A vetésforgó általában nem hatásos, mivel a szkleróciuma több mint egy évig képes túlélni a talajban.

Az öntözéses termesztés csökkenti a betegség kialakulását. A fertőzött szár szövetei roncsolódnak, korhadnak, ritkán a kukoricatő hervadásos tüneteket mutatva elpusztul.

A száron barna, később szalmasárga elszíneződés jelentkezik. A bélrész elkorhad, csak az edénynyalábok maradnak meg. A korhadt tövek a cső súlya alatt eltörnek és kecske tüdő férgek kezelése. A fertőzött részeken szabad szemmel is jól látható fekete színű piknídiumokat fejleszt Nagyon nedves körülmények között fehér penész alakulhat ki a szár felületén. A rovarok valószínűleg szállítják a spórákat. Nő a helminthosporium levél folt a kukorica fellépésének a valószínűsége, ha a kukorica fejlődésének kezdeti szakaszában száraz, majd a nővirágzást követően meleg °Ccsapadékos időjárás következik.

A forgatásos talajművelés, a vetőmagcsávázás és a rezisztencianemesítés eredményes a kórokozó ellen. A szártő korhadása miatt a tövek érés előtt kidőlnek. A beteg növények csöveit is megtámadja. A letört cső csutkájából az edénynyalábok barna rostjai lógnak ki. A kocsányon kívül a kórokozó elrothasztja a csutkát is. Fertőzött szármaradványokon konídiumokkal telel át, melyek évig megőrzik életképességüket. Vetőmagban micéliummal is áttelelhet. Az érés időszakában uralkodó csapadékos, meleg időjárás kedvez a kórokozónak.

Kártétel tünetei

A konídiumok már °C-on csíráznak. A nitrogénbőség és az érési idő hossza növeli a fogékonyságot, a hosszú tenyészidejű hibridek nagyobb mértékben fertőződnek. Agrotechnikai eljárásokkal szármaradványok aláforgatása, vetésváltáscsávázással és ellenálló hibridekkel védekezhetünk ellen.

helminthosporium levél folt a kukorica

A megtámadott növények bélszövete giardia copii 3 ani, és idő előtt elpusztulnak. Jellegzetes tünete a szárkéreg-feketedés Az antraknózis is okozhat csúcselhalást, ahol a szár a cső fölött héttel a virágzást követően elhal.

A gomba a kukorica növényi maradványain telel. A fertőzés a gyökereken keresztül, felcsapódó spórák segítségével vagy rovarvektorok segítségével történik. A betegség általában csak a szezon végén jelentkezik és súlyosabb fertőzés monokultúra esetében fordulhat elő. Ellene való védekezésként szóba jöhet a fertőzött növényi maradványok mély alászántása, továbbá a betegséggel szemben ellenálló fajták termesztése. Helminthosporium levél folt a kukorica első internódiumot pusztítják el a talaj felett.

Kukorica levelbetegsegek

A héjkéreg és a bélszövet puha, barna színű és vizenyős lesz A szár tipikusan megcsavarodik és megdől, de a növény még több hétig is zöld maradhat, mivel a szállító-edénynyalábokat a betegség nem pusztítja el. Ellentétben a többi szárrothadással, a pitiumos szárrothadás már virágzás előtt is megjelenhet.

helminthosporium levél folt a kukorica

Védekezni ellenálló hibridek termesztésével lehet, mivel néhány hibrid érzékenyebb a többinél. A levélen kialakuló tünetek, mint például egy betegség elváltozása, csökkenthetik a növény fotoszintetikus képességeit. Egyéb betegségek elpusztítják vagy torzítják a kukoricaszövetet.

Helmintospóriumos betegségek Bipolaris zeicola, Exserohilum turcicum A Bipolaris zeicola A betegség következményeként a leveleken cm átmérőjű barna, megnyúlt foltok alakulnak ki. A fertőzött csöveken a helminthosporium levél folt a kukorica felületén és a szemsorok között fekete penészbevonat látható. A belőlük fejlődő csíranövény elpusztul. Kísérő tünet lehet még a szártő korhadása is. Az általa okozott orsó alakú olajzöld foltok akár cm hosszúságot is elérhetik. A foltok később beszáradnak, megbarnulnak és megjelennek rajtuk a gomba piszkosszürke konídiumtartói és konídiumtömege.

Mindkét kórokozó növénymaradványokon telel, melyeken pszeudotéciumokat is képezhet. A betegség terjedéséért elsősorban az anamorf alakok a felelősek. A fertőzéshez mindkét esetben magas páratartalom szükséges.

helminthosporium levél folt a kukorica gyógyszer férgekről és féregekről

Ellenük való védekezés vetőmagcsávázással, ellenálló hibridek termesztésével és a beteg növényi részek helminthosporium levél folt a kukorica lehetséges. Gyakori, de jelentős kárt nem okozó, teljesen közönséges betegség. Kisebb-nagyobb kártételével minden évben számolni kell.

Kukorica északi levélfoltossága (Helminthosporium turcicum)

Elsősorban a csemegekukorica- és vetőmagtermesztésben fordulhat elő számottevő kár. A gazdanövény szövetein aktívan növekvő, tumorszerű elváltozás alapján könnyen felismerhető betegség. A golyva leggyakrabban a csövön A beért golyvák felszakadnak és az üszögspórák tömege a talajra és a növényre szóródik.

Fertőzni csak sebzéseken át képes, ahol helyi, lokális tünetek alakulnak ki. Az eredményes rezisztenciára nemesítésnek és a vetőmagcsávázásnak köszönhetően napjainkban jelentősége nem meghatározó. A csőkezdemények helyén szintén tömegesen képződnek az üszögspórák.

A betegség utolsó fázisaként a cső rostjaira esik szét. A rostosüszög kórokozója is a talajban telel üszögspórák segítségével. A golyvásüszöggel ellentétben azonban a kórokozó csírafertőző, a csírától szisztemikusan jut a torzsa- és a címervirágzathoz. Az eredményes rezisztenciára nemesítésnek és a vetőmagcsávázásnak köszönhetően napjainkban előfordulása igen ritka. Meleg, párás idő kedvez a kialakulásának. A leveleken apró, kör alakú foltok jelennek meg, amelyeket vörösbarna, antociános szegély övez Később a foltok közepe kifakul, majd elhal.

Erős fertőzés esetén akár részleges levélszáradás is kialakulhat. A helminthosporium levél folt a kukorica a fertőzött növénymaradványokban telel. A vetésforgó és a talajművelés csökkenti a gomba túlélését. A leghatékonyabb védekezés az ellenálló hibridek termesztése. A rozsda korai tünetei a levél felületén megjelenő klorotikus foltok.